Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Razglednica - Biograd, ahol Könyves Kálmánt is koronázták...

2011.11.23

2006 – 2008 évek júliusaiban Észak – Dalmáciában, a zadari riviéra egy kis csendes falucskájában nyaraltunk és többször felkerestük közelsége miatt Biogradot egy – egy délutáni, esti városnézegetésre. Ezalatt nagyon megkedveltem ezt a kis kikötővárost.

Biograd na Moru – Tengerfehérvár, a  Pašman szigetre néző félszigeten fekszik, melytől  a hosszú, Pašman tengercsatorna választja el.  Zadartól 30 km távolságra van és helyi kereskedelmi, közlekedési, turisztikai , hajózási központ. Innen indulnak a Jadrolinija kompjai a Pašman szigeti Tkonba, és egy viszonylag nagy vitorláskikötője - Marinája is van. Több nagyforgalmú kemping települt ide a város szélére, a Soline kempingnek például homokos standja van. A hosszú városi strand apró kavicsos és nyüzsgős partmenti vurstlijában sokan megtalálják a nyaralás kellékeit. Biograd no Moru egy  remek dalmát hangulatban összerakott nyaralóhely, a 8-as főúttól nem messze.

dscf8563.jpg

Biograd minden szempontból kedvező fekvésű város. Egyrészt a Pasman sziget  védelme és a csatorna  kiváló áramlatai miatt nagyon kedvező klímája alakult ki, másrészt a közelében található a Kornati Nemzeti Park  és két védett terület, a Telascica és a Vransko.

Biograd na Moru kicsi óvárosa  a félsziget dobján álló templomot öleli körbe, nem rendelkezik szűk sikátorokkal, mint a Dalmácia szerte oly közismert régi városok, ám hangulatos és virágokkal teli kis utcáival, tengerparti sétányával kellemes sétákat tehet az idelátogató.

 

dscf2132.jpg

 

Biogradot a X.században alapították a kis Bozana - félszigeten. A horvát királyok székhelye és koronázóvárosa volt, itt koronázták horvát királlyá is, 1102 –ben az Adriahódító Könyves Kálmán királyunkat. A történelem során a város sokat szenvedett, sokszor elpusztították majd építették újra. Jó fekvése miatt mindenki szemet vetett rá.   A XII. században teljesen felégették a keresztes háborúkból hazatérő velencei flották. Az 1400 –as évek elején a velenceiek visszatértek, elfoglalták és a Velencei Köztársaság részévé tették. Az 1500 – 1600-as években a törökök kétszer is teljesen  lerombolták a várost. 1797-ben a Velencei Köztársaság bukásával ért véget a velencei uralkodás. Őket Napóleon majd a Habsburg Birodalom követte, később Osztrák-Magyar Mondarcia része lett. Az I. világháború után olasz, majd német kézre került Biograd, ahogy sok más horvát város is. A II. világháború után Jugoszlávia része lett. A horvát függetlenségi háborúban a szerbek szétlőtték Zadarral, Sibenikkel együtt Biogradot is.  (Az utak szélén manapság is hatalmas plakátokkal éltetik a felszabadító hőst - Ante Gotovina tábornokot, a környék szülöttjét.)

A sok fosztogatás és rombolás miatt az óváros szinte teljesen elpusztult. A múltnak ezért kevés nyoma van. A helyreállításokat ugyan megkísérelték, de  ez csak néhány épületet jelent, ezért aztán egyáltalán nem olyan mint a többi, régi tengerparti óváros.

dscf2040.jpg

Értékelhető műemlékei valóban nincsenek, viszont szemet gyönyörködtető látvány a városkát szinte mindenhol elborító virágrengeteg, amin először csak csodálkoztunk, hogy jééé ... ilyen is létezik? Aztán kinyomoztuk, hogy az Entente Florale -n, Európa legnagyobb környezetszépítő viadalán - melynek legfőbb célja az élhető környezet kialakítása - a 2007-es évi megmérettetésre 27 ezer benevezett és 5600 versenyre jogosult európai városból - Eger mögött - Biograd város a második helyezett lett.

A város turizmusa a két világháború közötti időben indult meg, az első szálló 1935 –ben a mai ILIRIJA szálloda helyén épült.

Hogy miben rejlik Biograd népszerűségének titka? Azt gondolom az egyszerűségében. Az óvárost körbeölelő kikötői - parti sétány pálmáival, gondozott füves virágágyásaival, utcára települt kávézóival és éttermeivel, egymásba érő kis üzleteivel csábítanak  kellemes, akár napközbeni, akár esteledős, hangulatos - andalgós sétákra. További kedvcsinálóként nézzetek meg a képgalériámat.


 

vagy ezt a kis klipet: