Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Ez is a Balaton! – a „Csatorna” vagy Máriai árok…

2011.03.20

Balatonkeresztúrnál a 7 –es út átvezet egy kis folyón, ez a folyócska hivatalos nevén a Nyugati-övcsatorna, de a Keresztúriak és Máriaik nemes egyszerűséggel csatornának, vagy Máriai ároknak hívják. A ’70 –es évek végétől a ’80 –as évek közepéig - még „nagy horgász” koromban, elég sokszor pecáztam itt. Mivel igen közel volt a Polgár – telepi nyaralónkhoz, és ha éppen viharos idő volt a tavon, vagy a tavaszi balatoni általános tilalom idején, netán nem volt kedvem kicaplatni a máriai kövezésre, pár perc alatt kitekertem ide, ha kis zsinóráztatásra vágytam. Nagy fogásokkal ugyan nem dicsekedhetem, de pár dévért, vörösszárnyút, angolnát, törpeharcsát mindig fogtam.

Horgászni a Pálmajori híd és a 7-es közúti hídja közötti szakaszán és onnan a beömlésig, valamint a Sári és Cigány-belvíz-csatornán a somogyszentpáli bekötőúttól a Nyugati-övcsatornáig terjedő szakaszon lehet.

1908–1911 között épült meg a Nyugati-övcsatorna, hogy az addig a Nagy - berekbe jutó öt vízfolyást közvetlenül a Balatonba tereljék. A Nyugati-övcsatorna a Zala után a legtöbb vizet szállítja a tóba, és Balatonmáriánál éri el a Balatont. Itt alakították ki Balatonmáriafürdő hajóállomását, valamint két párhuzamosan futó, a Balatonba közel 300 m hosszan benyúló hullámtörő kövezést is építettek. A keleti oldali, „Kiskövezést” pár éve térkő burkolattal látták el, mólósétánnyá átépítve. (a következő pár fotón a Nyugati - övcsatorna és befolyásának környezete, a máriai hajóállomás és szabadstrand)


_________________

A Nyugati - övcsatorna több kilométer hosszú, teljesen egyenes, 30 - 35 m széles, füves partú, egyenletesen kb. 2 m mély, lassan áramló víz jellemzi, több mint tíz km-es szakaszának mindkét oldalán jól járható út van. Mellette húzódik a Somogyszob-Balatonszentgyörgy vasútvonal is, amely a 7-es főútvonalat átvágva érkezik Balatonkeresztúrra, ahol a Budapest-Nagykanizsa vasútvonallal egyesülve halad tovább Balatonszentgyörgy felé.

(a képen kék felkiáltójelekkel jelöltem a csatorna folyását Máriától Boronka vonaláig)

Az övcsatorna keleti oldalán a valaha hajózható Nagy-berek mocsaras rétjei húzódnak keletre Balatonfenyves, délre Marcali, Mesztegnyő irányába. Manapság csak a területet átszövő kisebb árkok, mocsarak tanúskodnak az egykor szigetekkel tarkított összefüggő vízfelületről.

Mesztegnyő és környéke a Balaton vízgyűjtő területéhez tartozik. Szenyér és Tapsony határában, Felsőpusztától északra ered a Sári-víz, melynek mentén füzérszerű halastórendszer alakult ki.

Mesztegnyőtől keletre folyik a Boronka-patak, amely hatalmas erdőségekkel és szintén füzérszerű tórendszerrel övezve halad a Boronka és Sáripuszta közötti vizenyős területek felé, ahol a Sári-csatornával egyesülve a Nyugati-övcsatornába ömlik.

A Boronka-patak több település határát is érintő háborítatlan vidékén Somogy megye egyik gazdag természetvédelmi területe a Boronka-melléki Tájvédelmi Körzet.

A Sári-csatorna és a Boronka-patak hajdan a többi vízfolyással együtt a Nagy-berekbe torkollott, a berek lecsapolását 1864-ben kezdték meg. Ez után ásatták ki a Nyugati-övcsatornát, a fáma szerint még rabokkal. A víz szennyezettségének és növényi tápanyagtartalmának csökkentésére a Boronka-patak és a Sári-csatorna torkolata előtt vízminőség-védelmi tározót létesítettek a 241 négyzetkilométeres vízgyűjtő terület befogadására Marcali-tározó néven, összterülete 407,4 hektár. A vízfolyások hozama csekély, a csapadék mennyiségének megfelelően ingadozik, sok a mesterséges halastó.

 

forrás: sulinet.hu, balaton.hu, balatonkeresztur.hu; fotók: B.K. és s@so

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.