Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A Balaton és én...

2008.04.09


Régi Balatonimádó vagyok, ezer szállal, emlékkel kötődöm a magyar tengerhez. A blognak pedig különösen örülök, mert van jó pár régebbi - Balatont körbejáró bejegyzésem, és rengeteg fotóm, amit itt szeretnék megosztani veletek - önökkel.
Talán néhány írás és fotóriport lerágott csontnak tűnik majd, de nekem a Balaton és környéke, akárhányszor is járok arra, megyek oda, mindig egy új arcát mutatja. Rengeteg csodát és titkot, mondát rejt ez a vidék. A felfedezéséhez pedig sok idő kell.
Azon szerencsések közé tartozom aki gyerekkora óta jár, járhat ide. A bélatelepi Bányász üdülőben és a balatonfenyvesi (Pécs I. kerületi) táborban nyaralhattam kisgyerekként pár hetet. A '70 -es években pedig nagybátyámnál aki Badacsonytördemicen, majd Szigligeten volt körzeti orvos - később Keszthelyre költözött - töltöttem csodás napokat, heteket. Bejártam vele a Tapolcai - medence falvait, a Badacsonyt és a Szent - György hegyet, és a szigligeti várromot hányszor és hányszor megmásztam.... Később Balatonmárián lett egy családi nyaralónk, ahol szinte egész nyarakat végigéltem. Volt csónakunk, stégünk, éjszakákat - napokat végig horgásztam megismerve a víz minden rezdülését, a kitörő vihar előtti csendet és a hatalmas - máshol nem is létező hullámokat. Nagyokat bringáztam Berénybe és Fenyvesre csak úgy, nézelődés miatt.
Az élet pedig fordulópontokat produkál, de azóta sem tudtam elszakadni a Balatontól. Évente többször el kell mennem ide - pécsiesen: le kell jönnöm a Balcsira. Mert nem tudok nélküle élni. Kell a víz illata, a színei, a hangulatok, a fények és a szelek. Kell a BALATON.

(A továbbiakban pár olyan írásomat, képriportomat is szeretném megmutatni, amit korábban más helyeken már közreadtam. Sok szeretettel látok mindenkit aki olvassa majd ezeket.)

/bejegyzés kelte: 2010. november 19. /

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.