Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Kirándulás Eszékre

2008.03.02
 Kép

 

Kirándulás Eszékre 2007. pünkösd hétfőn

Kigondoltam az útvonalat, Mohács - Udvar - Pélmonostor - útba ejtve a Kopácsi rétet - Eszékre, majd Drávaszabolcs felé hazajönni, kellemes egynapos autós kirándulás, kunánk van itthon, nosza rajta, úgyis hiányzik már a horvát szó.

Osijek - Eszék

 

 

Itt elsősorban a Drávára voltunk kíváncsiak és persze a Dráva partján álló a történelmi viharokat kiállott várra. Tvrda, ez a hivatalos neve, ami egyébként az vár és óváros, autóval is bejárható, de szinte bárhol leparkolhatsz, nincs még lezárva a forgalom elől, mint jó pár hazai városunk ilyen jellegű része. Kép Találtunk a város szélén jó árnyékos parkolót egy régi nagy ház tövében és besétáltunk a hatalmas főtérre, mindenfelé építkezés, felújítás folyik, a délszláv háború megviselte Eszéket is rendesen. Kép A háború idején esténként Pécsig hallatszott és látszott az ágyúzás moraja és a torkolattüzek fénye - félelmetes volt nekünk is.

 

 

 

 

 

 

A főtérre végig kitelepülve a sorban álló kávézók, kocsmák, bárok kerthelységei, tele beszélgető vidám fiatallal.

 

Kép

 

 

A folyópart felé vettük az irányt, felfedeztük a vár szélén álló középiskolát, az épületeken a mai napig a géppisztolyok golyóütötte sebei - mementónak.

 

Kép

A Dráva folyó pontosan ekkora volt, kávészínű vizét, nagyon erős sodrással, örvényekkel vitte a Duna irányába. A túloldalon a városi strandon (de jó is nekik, hogy ilyenük is van) a nyitás körüli munkálatok folyhattak, a kora délutánban a parton egy-egy sétáló vagy napozó pár, kutyát apportírozó bácsika, laza ürességben. A part ezen oldalán kizárólag a gyalogos, kerékpáros, görkorcsolyás forgalomra használatos aszfaltozott út, mintaértékű dolognak tartottam. Lám milyen jó is az, amikor egy megyeszékhelynek van folyója, és annak partján kialakítható ez.

Kép

Kép

Kép Visszafelé menetben a várfalon sétálgattunk és mivel déli irányból érdekes felhők jelentek meg, gondoltuk lassan elindulunk hazafelé. Az óvárosban még ettünk egy finom horvát fagyit,egy kis téren üldögéltünk, nagy kedvteléssel néztük, ahogy két - erősen idétlen - fiatal srác a hirtelen beállt kánikulában egy szökőkútban strandolt, no meg hatalmasakat "beleseggelve", lefröcskölte a sivítozó lánykoszorúból álló nézőközönségét. A tér szélén vettünk még egy pár falásnyi pekarek árut és irány az autónk.

Menekülés. A Drávaszabolcs felé vezető úthoz azonban át kell menni a városon, na ez az, ami akkor, és ott, nekem nem sikerült. Mire beértünk a városközpontba, akkora szélvihar kerekedett, hogy ilyet ritkán látni, a fél város a Drávában landolt, és ott, és akkor leszakadt az ég. Jókora felhőszakadás lett a szélviharból, a repülő palatetőket, hatalmas utcai napernyőket és faágakat kerülgetve sikerült egy benzinkúthoz bemenekülni, az úton úgysem tudtunk volna tovább menni, rádőlt egy nagy fa és hatalmas dugó is lett. No aztán hamarosan elhúzott Magyarhon felé a fergeteg. És a nyomában mi is.

Kép Ebben a városban az ismeretlennek igen könnyű eltévedni, nekem is hamar sikerült egy körforgalomban, de azért nagy nehezen visszakecmeregtünk a Dráva hídig. Az INA benzinkúti és kizárólagos horvát nyelvű tájékoztatás alapján, miszerint: ulica Drina - pravo- megdonaldsz - lampa - levo - i most drina (és mindezt kétszer, a magyar "legyenszívesmégegyszer" kérésre - ugyanígy elismételve) nagyon hvala - mondtam erre én. Persze a Mc' Donalds-ba azért betértünk egy menüért Hugikának, ahol szintén csak horvát szó hangzott el - a mi - magyar - menü szavunkon kívül. Aztán az északi irányban távozó vihart követve, hazafelé vettük az irányt, a biztonság kedvéért a forgalomirányító rendőrt még megkerültem ( mutogatott, sípolt is az ott erősen, meg mondta is a magáét rendesen) és már kint is voltunk Eszékről.
 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.