Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Egerszalók...

2011.08.07

A Bükk hegység lábánál Eger szomszédságában, a Laskó patak partján találjuk Egerszalókot. A falu első okleveles említése 1248-ból való. A község a középkorban a Rozgonyiak, majd a névadó Szalók nemzetség birtoka volt.

Egerszalók az egri történelmi borvidék része, hatszáz hektáron termelik itt az egri bikavér alapanyagait, valamint a fehér borfajtákhoz (leányka, olaszrizling, muskotály) a zenitet. A település megközelíthető közúton: a 3-as útról Kerecsendnél vagy Kápolnánál Eger irányába fordulva érhető el.

A falu igazi nevezetessége a föld mélyéből feltörő hévízforrás. A 410 m mélyről feltörő víz 65-68 °C-os, a kút vízhozama 2350 liter/perc. A kénes gyógyvizek kategóriájába tartozik. A domboldalon lefolyó víz 1200 négyzetméteres mészkőlerakódást - Sódombot (travertine) épített.

A nátriumot is tartalmazó kalcium-magnézium hidrogénkarbonátos hévíz, a kénes gyógyvizek kategóriájában az egyik legjobb besorolást kapta. Csontsérülések utókezelésére, izületi és reumatikus bántalmak gyógyítására kiváló. A feltörő gyógyvíz lehűlésekor kevesebb oldott anyagot tud megtartani, ez kicsapódva úgynevezett sódombot hoz létre.

Hasonló csak Pamukkale-ban (Törökország), és a Yosemite Parkban (USA) található.

Balneológiai vizsgálatok szerint a víz 18-20 000 éves. A kút: az első - Vendel kutat 1961-ben kőolaj és földgáz után kutatva fúrták. Olaj helyett kb. 405-410 méteren 65 hévizet találtak. 1969-ben épült az első 6 m átmérőjű medence. A második kutat 1987-ben fúrták, amelyből 426 méter mélységéből 68 °C -os termálvíz tört föl.

A kutak az Egerszalóki Gyógyforrást Üzemeltető Kft fennhatósága alatt működnek. A sódomb helyi védelem alatt áll, a fürdő építése után kiépített sétaúton lehet megközelíteni.