Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


a Siroki várban_2011 augusztus 3 -án....

2011.08.07

Sirok település történetének szerves részét képezi a siroki vár. A vár a település központjától egy km-re, az északra levő Vár-hegy 294 m magas kopár riolittufa kúpján épült. Romjaiban is megragadó látványt nyújt az év minden hónapjában. A rom alsó várudvarát és kazamatáit az 1960-as években kezdték el feltárni.

A várat nagy valószínűséggel még a pogány avarok építették, majd uralmuk után, a VIII. század végén, szláv törzsek szállták meg e területeket, akik a várat átépítették. A honfoglalás után Sirok és környéke az Aba nemzetségből származó Borh-Bodon ág birtoka lett, akik a várat ismét átépítették.

A siroki vár első okleveles említése 1320-ból való, amikor Károly Róbert parancsára, Dózsa erdélyi vajda és Drugeth Fülöp szepesi főispán vezetésével a királyi hadak a várat megostromolják és elfoglalják. Többszöri tulajdonosváltás, elzálogosítás után, 1388-ban Tari László kiváltja a várat, majd 1389-ben falut alapít a vár alatt.

1472-ben Mátyás király Sirok várát Gúthy Országh Mihálynak adományozza. Később újabb tulajdonosváltások következtek, míg 1596-ban az egri vár elestének hírére Kótaji Benedek és Helmeczy János várnagyok, kevés számú őrségükkel együtt a várból elmenekülnek, így Ali és Ahmed basák vezetésével a török csapatok kardcsapás nélkül elfoglalják a várat.

A sérült alsó várat a török erősebb falakkal látta el, amihez a szükséges kövek nagy részét a szomszédos községek lerombolt templomaiból használta fel. Amikor Doria János tábornok 1687-ben Eger várát ostrom alá vette, a siroki vár török őrsége a várból kivonult, hogy az egri védők segítségére legyen.

A hadi jelentőségét vesztett és rongált állapotban hátrahagyott vár 1693-ban Bagni marquis birtoka lett, aki rendbehozatta és császári őrséggel látta el. II. Rákóczi Ferenc szabadságharca alatt a vár hadi szerepet nem játszott, ennek ellenére 1713-ban a császáriak felrobbantották.

A siroki vár, hazánk egyik legszebb sziklavára. Erős vár hírében állt. A törökök harccal nem próbálkoztak meg bevételével. Ma már csak romjai látszanak. Színükkel, formáikkal jellemzően egybeolvadnak a sárgásfehér riolittufa sziklákkal, amelyekből a falakat egykor kifaragták.

A vár tetejéről két magányos sziklát pillanthatunk meg. A különleges alakú sziklaalakzatok vulkáni működés közben a kráterből kiszóródott riolittufából keletkeztek. A köznyelv igen találóan a Barát és az Apáca neveket adta a szikláknak, mely utal a természet évezredes munkája nyomán kialakult formájukra. A kiszórt, laza anyagba óriási vulkáni bombák hullottak, és beágyazódtak. Az ellenállóbb kőzetek az alattuk levő puhábbakat megvédték az erózió pusztításától, és így formálódtak a kőzetek.

Talán még idén, 2011-ben megnyílhat a „Végvárak világa” barlangvár és turisztikai központ a siroki Vár-hegyen. A fejlesztési tervet a várrom vagyonkezelője, a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága dolgozta ki, és 320 millió forint támogatást nyert az Új Magyarország Fejlesztési Terv Észak-Magyarországi Operatív Program pályázatán.....