Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Erdélyi ének

2008.02.22

Sárközi Gerő 

Erdélyi ének

Itt csak könnyet töröl a kendő,
csak búcsút int, nem hívogat.
Virággal a nyár nem borítja
csak a sírokat.

Lakodalmas nép előtt zárva,
halottnézőknek nyílnak csak
az ajtók. És a nép, tükrére
örömünnepen is gyászfátyolt aggat.

A székely legények kaszája
porladó csontba, kőbe vág.
Hallgat az ajkuk, róla a nótát
régen ellopták.

Ordít az orkán a Hargitán,
holló ül fent a Cenk-hegyen.
Halott ősök szellemárnyai
csendesen lépjetek, csendesen.

A hadak útján sápadoznak,
ritkulnak a szent csillagok.
Könnyükkel sodornak szálat
a székely asszonyok.

Hegynek mennek, nagy terhet húznak,
párolognak a lovacskák.
Ha valaha, most még jobban
csináljuk a kalákát, a kalákát

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

saso63@gmail.com

(s@só admin, 2008.04.02 09:05)

Remélem láthatom majd azokat a télenvirágzó sírokat...

zsiahtfenator@gmail.com

(PHAEDRA, 2008.04.01 23:34)

Azok a sírok télen is virágoznak...